Megtévesztő magyar álhíroldalak
és az ellenük való védekezés

2020-04-01   Német János   7.534   1.808   Videó marketing, Statisztika

10:13 perc

Április 1. napja az átverésről szól, így megfelelő időpont arra, hogy beszéljünk a "fake news" álhírekről, a "hoax" átverésekről. Biztosan te is találkoztál már olyan hírrel, Facebook poszttal, weboldallal, ami a hitelességét illetően elég gyanús volt neked. Sajnos nem csak az időseket érinti a probléma, hiszen egyes oldalaknál olyan minőségi szinten készülnek a tartalmak, hogy elsőre lehet nehéz megmondani, hogy mennyire valódiak az ott leírtak. A másik probléma, hogy sajnos sokan nem olvassák végig a cikkeket, hanem felelőtlenül megosztják, akár már a cím láttán és így magától virálisan (minél többen megosztják, annál több felhasználóhoz eljut, aki szintúgy tovább osztja) kezd ez terjedni.

Jelenleg világszinten 1.3 billió weboldal működik.

Rengeteg tartalom kerül ki naponta a valós hírportálokra is és ezzel párhuzamosan napi szinten jönnek létre új weboldalak, vagy éppen szűnnek meg. Hatalmas weboldali számról beszélünk, amik között időnként nehéz lavírozni, hogy ki és mit írt, az kire hivatkozik, van-e igazság benne, vagy az egész átverés. A Google-nek is nehéz dolga van, evégett vezetett be olyan algoritmusokat, ami a szakértelmet, a hitelességet és a megbízhatóságot vizsgálja az adott cikkíró személyére és weboldali tartalmakra vonatkozóan egyaránt. Valljuk be, ha nekünk, embereknek is időnként nehéz eldönteni a hír valódiságát, akkor egy algoritmusnak (más néven robotnak) sem egyszerű, pedig neki rendelkezésre áll a saját beindexelt (a Google által feltérképezett weboldalak adatainak, összefüggéseinek mentése) adatbázisa.

Na de most nem akarok elmenni a keresőptimalizálásba (vagyis hogyan kerülhetsz a Google keresőbe), mint az egyik online marketing csatorna irányába, csupán érdekességképp vetettem fel. Természetesen nem csak weboldalról beszélhetnénk, hanem a legismertebb közösségi csatornán, a Facebook oldalakon megjelenő áltartalmakról is. Viszont azokat nehezebb követni, mert magánszemélyként szinte 1 perc alatt létre lehet hozni egy Facebook oldalt és ugyanilyen gyorsan is lehet törölni, vagy felfüggeszteni a láthatóságát.

De kinek áll érdekében álhírt generálni?

Álhíreket szándékosan hoznak létre, amiknek fő célja a félrevezetés és a nézettség növelése. Röviden, vagy pénzt szeretnének csinálni belőle, vagy szimplán a hülyeség gerjesztése, az emberek szándékos megtévesztése a cél. Sokszor nem is lehet tudni, hogy ki áll egyes weboldalak mögött, mert valamilyen ingyenesen használható weboldalt használ, vagy külföldön bérel domaint és webtárhelyet (ez a kettő feltétel szükséges hozzá, hogy weboldalt tudjanak telepíteni), hogy a nevét ne lehessen olyan könnyen lekövetni. A weboldal mögött lehet magánszemély, aki "nagyon unatkozik", de akár háttérben megbújó csapat is, akik direkt arra mennek, hogy adott témá(k)ról gerjesszenek hazugságot. A legrosszabb esetben pedig a személyes, vagy banki adatainkra vadásznak úgy (ez hívjuk adathalászatnak), hogy hatásvadász tartalmakkal a weboldalukra csalogatnak. De ez a rész már összemosódhat a feketekalapos hackerekkel (rossz szándékú programozók), akiknek csak az adataink megszerzése a cél.

Milyen kategóriái vannak az álhíreknek?

• Kaméleon: Követőket és érdeklődőket gyűjt, majd hirtelen átalakul és értékesíteni kezd olyan terméket, vagy szolgáltatást, amit teljesen eltér az addig felépített áltartalmaktól. Ez általában Facebook oldalaknál figyelhető meg, bár a rendszer régóta nem enged csak úgy oldalnevet változtatni és figyeli az átveréseket.
• Kattintás- és lájkvadász: Valós hírek kiforgatásáról, vagy teljesen félrevezető tartalmakról írnak úgy, hogy már maga a cím miatt is sokan kattintanak. Ide tartozik a nyereményjáték alapú álhír is, mint pl.: iPhone-t lehet nyerni, egy kész házat, vagy Teslát. Utóbbi két eset a legrosszabb, hogy még ezt is elhiszik az emberek. De ide sorolhatjuk a katasztrófa helyzetekről szóló álcikkeket, mindmeghalunk tartalmakat, eltűnt emberekről fals infókat és még számos esetet.
• Áltudomány: Csodaszert kínál, vagy tudományosan megkérdőjelezhető tartalmakat tesz közzé.
• Összeesküvés-elmélet: Nem csak UFÓ téma lehet felkapott, hiszen a sztorikat imádják az emberek, a marketingnek is ez az alapja. Utóbbi esetben mindig fontos a valódiság, de az összeesküvés-elméletekkel, áltitkok feltárásával direkt össze akarják zavarni az embereket.
• Politika: Sokan szeretnek politizálni, még azok is, akik nem értenek hozzá, így nem nehéz átverni azokat, akiknek csak egy álláspontjuk van. De egy jól megcsavart hatásvadász címmel és tartalommal bárki számára emészhető tartalmat kínálhatnak, legalább annyira, hogy az eltévedt felhasználó megossza másokkal is.
• Humor: A humorral is ugyanúgy vigyázni kell, mert bár egy része tényleg szórakoztat, de akadnak olyanok, akik ezt használják fel az álhírek terjesztésére. Egy ilyen álhír alapú oldal a hircsarda.hu, viszont ők kezdettől fogva profin kezelik. A weboldaluk Impresszum oldalán is ez olvasható: "Ez nem egy sajtótermék. Ez egy álhíroldal. Tele hírparódiákkal." Tehát vállalják, hogy szórakoztató álhír tartalmakat gyártanak és ez nem összekeverendő a csalókkal.
• Adathalász: Kizárólag az a céljuk, hogy hozzájussanak az adatainkhoz, legfőképp a jelszavakhoz és banki adatokhoz. Egy véletlen kattintás (a weboldalukon, vagy az e-mail címünkre küldött Spam levélben) akár egy rosszindulatú program telepítését is eredményezheti, amit a felhasználó nem vesz észre, mert a háttérben települ. Ezt úgy hívjuk, hogy Trójai vírus (ismerős lehet a Trójai faló történetéből), amit a legtöbb esetben egy erős vírusírtó (a legnépszerűbb: ESET NOD32) jelezni fog. Ha ez megtörténik, onnantól az egész számítógépünkhöz hozzáférnek.

Hogyan tudsz az álhírek ellen védekezni?

Egyszerű 10 db-os checklist, amiknek az ellenőrzésével hamar kiderül, hogy átverés-e a weboldal, sőt még annál is több információt tudsz begyűjteni.

1. Főcím

Mielőtt kattintanál, gondold végig, hogy biztosan nem félrevezető tartalomról van-e szó. Ha logikusan gondolkozol, követed a napi híreket és képben vagy a jelenlegi gazdasági helyzettel, akkor már a címből is rá fogsz jönni a turpisságra.

Ezt az álhírt az egyik ismerősöm osztotta meg nemrég a Facebookon.

2. URL, vagyis a webcím

A böngésző címsorában vizsgáld meg, hogy mi a domain neve, ami már önmagában is gyanús lehet pl.: eztnezdmeg.com elnevezés. Ha .hu-ra végződik, az már egy piros pontot jelenthet, ugyanis azt könnyebb lekövetni. Ha .com, .net, .eu és egyéb végződésekkel van ellátva, akkor kétkedésre adhat okot. Természetesen nem azt állítom, hogy a nemzetközi szintű domain végződések átverések lennének, hanem maga a híroldal tartalmára vonatkozóan lehet gyanús, ha valaki a magyar hírekhez nem magyar domaint használ.
Ezen felül vizsgáld meg azt is, hogy van-e zárt lakat ikon (valahol zöld színű, vagy szürke) a webcím bal oldalán és oda van-e írva, hogy a kapcsolat biztonságos, illetve maga a cím https előtaggal kezdődik-e. Nem feltétele, hogy ezt használják a hitelességük végett, de ma már előírás, hogy legyen biztonsági protokolljuk (SSL) az ilyen jellegű weboldalaknak is.

Firefox böngészőt használok és az index.hu hírportálnál így látható, hogy biztonságos.

3. A weboldal kinézete és tartalma

Nem kell hozzá grafikusnak, vagy hozzáértőnek lenni, hogy eldöntsd egy szépen megtervezett weboldalról van-e szó. Ugyanis, ha összecsapott boxokat, helyesírási hibákat, gépi fordítással létrehozott tartalmat (mint aki nem tud magyarul írni), túlzott nagybetűk használatát látod, akkor biztosra veheted álhír oldalon vagy. De ha rögtön felugrik egy ablak, hogy oszd meg a Facebookon, mert csak úgy tudod elolvasni a cikket, akkor 100% átverés. Fotók használatával is könnyen le lehet bukni, ezért ezeket is nézd át, de lehet annyira rossz minőségű a kép, hogy egyértelmű átverés. Egyes esetekben a létrehozó(k) nem értenek a grafikai módosításhoz és a képet valahonnan lelopják, majd olyan helyre használják fel, ami nem releváns (vagy azért lopja el, mert kell neki saját felhasználásra és nem fizet érte). De ehhez már lehet alaposabban szemügyre kell venned az adott fotót.

Ha ilyet látsz a weboldalon, akkor tuti be akarnak húzni a csőbe.

4. Dátum

Hányszor találkoztam már olyan hírrel, ami anno valós volt, majd átvette egy álhíroldal, de a régi dátummal és senki nem figyelte, csak mint az eszetlen megosztotta. A "Már három napja nincs hír az eltűntről" cím, miközben a dátum az oldalon már 3 éves. Persze ha hozzáértő az illető, akkor kiszedi a weboldal blogjában a dátumközlőt, így ez ott nem lehet támpont.

5. Szerző

Nem feltétlenül ismert egy szerző, ahogy engem is még nagyon sokan nem ismernek. De ha a cikkíró nem vállalja fel magát, az ugyanolyan gyanús, mint a többi fenti elem. Ha hiteles hírportált olvasol (ahogy a lenti példában is helyesen látható), akkor mindig megtalálod (a cikk tetején, vagy alján) a szerző nevét, esetleg bemutatkozását és így rá tudsz keresni a Google-ben is.

A portfolio.hu hírportálon is megtalálható a szerző neve és a cikk dátuma.

6. Impresszum, adatvédelmi tájékoztató

Mindkettő kötelező eleme a magyar weboldalaknak és a legtöbb esetben a weboldal láblécében található. Ha ezekben nincs leírva a tulajdonos cég, vagy vállalkozás neve az adataival együtt, akkor biztosan rejtegetni akar valamit. Ráadásul az adatvédelmi tájékoztató leírja a te adataid védelméról szóló nyilatkozatát is, aminek hiánya már EU-s GDPR szabálysértés is egyben.

Az index.hu hírportál láblécében szabályosan megtalálhatóak az oldalak és bennük a hiteles céginformációk.

7. Keress hiteles forrást

A cikk alján fel szokták sorolni a forrást, ahonnan azt részben, vagy teljesen átvették, esetlet statisztika végett felhasználták. Ha ilyet nem találsz, az nem jelent rögtön bajt, mert ugye a saját szaktudásom leírásához sem kell forrást megjelölnöm. A cím és a tartalom alapján keress rá a Google-ben, keres hiteles forrást, csak arra vigyázz, hogy nehogy belefuss egy újabb álhíreket terjesztő és megtévesztő oldalba, mert akkor a fenti pontokat kezdheted előről. Nem kell szerintem felsorolnom azokat a hírportálokat, ahol biztosra veheted, hogy valós tartalmakat látsz, mert ezeket te is ismered. De ha mindenképp írnom kellene párat, akkor ami elsőre eszembe jut (fenti példákban is ott volt) az index.hu, hvg.hu, penzcentrum.hu, portfolio.hu, kreativ.hu. A blikk.hu, ripost.hu és egyéb búlvár oldalakat kerüld mindenképp.

8. Biztonságos weboldal ellenőrzés

A Google Biztonságos Böngészés technológiája naponta több milliárd URL-t vizsgál meg kockázatosnak ítélt webhelyek után kutatva. Az eszközt ingyenes használhatod és az adott domain nevét beírva kiderítheted, hogy webhely felkeresése jelenleg kockázatos-e. Fontos megjegyeznem: Attól, hogy a Google biztonságosnak ítéli, vagyis nem adathalász oldalról van szó, attól még álhíreket tartalmazhat. Ugyanis a Google ezzel a feltérképézéssel nem a kamu híreket szűri, hanem az adatok biztonságára kíváncsi.
Biztonságos böngészés ellenőrzése: transparencyreport.google.com

Legyél profi Sherlock Holmes és kövesd a következő két lépést is.

Az összes lépés végrehajtása időbe fog telni, de ha nyomozónak állsz, a befektetett időt ne vedd alapul.

8. Céginformáció

Ha a fentieket elvégezted, már biztosan meg tudod állapítani a weboldal, illetve a cikk valódiságát. De tovább is lehet görgetni a szálakat, mégpedig azzal, hogy leellenőrzöd a céget és azt, hogy ki van mögötte. Az Igazságügyi Minisztériumnak létezik egy céginformációs nyílt adatbázisa, amit bárki ingyenesen használhat. A cég legfontosabb adatait (székhely, ügyvezető neve és elérhetőségei, tevékenységi körök stb.) pár kattintással cégnév, adószám, vagy a cégjegyzékszám egyikével le tudsz kérni. De azt is tudod ellenőrizni, hogy működő cégről van-e szó, vagy már megszűnt.
A hivatalos weboldalt itt találod: e-cegjegyzek.hu/cegkereses

9. Domain ellenőrzés

Azt szintúgy kevesen tudják, hogy a magyar Internet Szolgáltatók Tanácsának is van egy ingyenes domain nyilvántartó weboldala. Egyszerűen csak gépeld be az input mezőbe a domain nevét (.hu végződés) nélkül, amire ki fogja adni a rendszer, hogy "… domain név állapota: Bejegyzett". Ez számodra nem érdekes, mert nem arra vagy kíváncsi, hogy valós-e domain, hiszen arról az oldalról jöttél ide. Így második lépésben kattints az alatta található "Domain-igénylő vagy domain-használó" című hivatkozásra és írd be az ott látható ellenőrző kódot. Ezután megkapod, hogy ki, mikor és milyen adatokkal regisztrálta a keresett domaint. Attól, hogy egy magánszemély áll mögötte még nem biztos, hogy rossz szándékú, mert az Impresszumból ki kell derülnie ki a tulajdonos. De ha a cégről, vagy a magánszemélyről nem derül ki kicsoda, akkor bizony átverés.
Ha külföldi a domain, akkor gondba leszel. Ugyanis csak azt tudod kinyerni, hogy melyik cég regisztrálta, de jórészt semmilyen adatot nem fogsz találni a tulajdonosról. Többen ezt használják ki mint pl.: amerikai tárhelyet bérelnek, ott vásárolnak .com végezetű domaint és így el tudnak tűnni. Ezáltal bármikor le tudják kapcsolni a weboldalt, akár nyom nélkül is.
Magyar domain kereséshez ezt használd: domain.hu/domainsearch
Külföldi domain kereséshez ezt használd: whois.domaintools.com

Összegzés

A cikkel nem az a célom, hogy bárkit megfélemlítsek, hanem, hogy segítsek felismerni a problémát. Van rá mód, hogy felismerjük a fikciókat, kitalációkat, csak figyeljünk oda alaposan, hogy mire kattintunk és ott mit látunk. Arra azért vigyázzz, hogy ne kiálts rögtön farkast, mert több olyan weboldal is fut, amelyek tulajdonosai jó szándékúak, csak nem ismerik a hazai és EU-s szabályázosokat (ez azonban nem mentség a részükre). Evégett is a lista utolsó két pontja adhat végső megoldást a felderítésre.

És akkor lássuk az álhíroldalak listáját

A lista összeállításában segítségemre voltak a hvg.hu és az urbanlegends.hu cikkei is, ahol elkezdték ezeket összegyűjteni, ezért az ő elszánt munkájukat is köszönet illeti. Ahogy említettem, ezek úgy szaporodnak és tűnnek el, mint a gombák, ezért nagyon sok weboldalt vizsgáltam meg egyesével (mire a végére értem is szűntek meg oldalak), hogy kiderüljön jelenleg melyek aktívak és tartoznak a "fake news", "hoax", vagyis álhírek és átverés kategóriába. A listában nincsenek adathalász oldalak, mert azokra könnyen le tud csapni a Google is, "csupán natúr" álhír tartalmúak, amiktől nem kell félni. Belátható az is, hogy lehetetlen minden ilyen oldalt összegyűjteni.

A mai állás szerint 52 db félrevezető weboldal működik, de ez nem jelenti azt, hogy holnap ne szűnne meg ebből bármelyik és kezdené előröl egy másik webcímről.

Frissítve: 2020.04.01.