preloader

Kameramozgások típusai a filmekben

2021-11-09   Német János   1.207   422   Technológia, Film

Kameramozgások típusai a filmekben

Olvasási idő: 5:27 perc

Eleinte a videókamerákat statikus állványon használták, de ahogy fejlődött a technológia egyre nagyobb igény merült fel a különféle dinamikus mozgásokra. A filmkészítőknél elengedhetetlen, hogy megértsék az egyes kameramozgásokat és azok jelentését. Az adott filmbeli történethez, sztorihoz legjobban illeszkedő mozdulatok használata segít abban, hogy minden felvétel, illetve jelenet a lehető leghatékonyabb nézőpontban készüljön el.

A kameramozgás olyan filmkészítési technika, amely a kamera mozgása révén változást okoz a képkockában, vagy a perspektívában. A kamera mozgása lehetővé teszi az operatőrök és a rendezők számára, hogy az adott jelenetet különböző szemszögekből mutassák be vágás nélkül. A filmben a kameramozgások bizonyos típusai pszichológiai és érzelmi hatást is gyakorolhatnak a közönségre.

Nemrég szembe jött velem egy kép, amely röviden szemléltette a kameramozgások típusait és azt is, hogy a néző számára minden mozgás egyforma. Ez részben humoros, viszont a nézőnek nem dolga megértenie, hogy miért abból a szögből és azon kameramozgatással készült a felvétel. A néző csak azt tudja megállapítani, hogy az adott jelenet úgymond átment-e számára, megértette-e és ezzel együtt érvényesültek-e a rendező elképzelései. A következőekben összeszedtem 13 féle kameramozgást, hogy bárki megértse ezeknek a használatát, illetve jelentését.


1. Static shot – Statikus felvétel

Statikus kameramozgás

A statikus felvételen nem meglepően egyáltalán nincs kameramozgás. Ezt úgy érik el, hogy a kamerát fix helyzetbe rögzítik, jellemzően állvánnyal, amitől ugye teljesen stabil lesz a felvétel. Ezt a megoldást fotósok is szokták használni, ha mondjuk egy hosszú expozíciós (záridős) beállítással készítenek képet, melyet kézből nem lehetne megtartani. A statikus kameramozgás a legjobb megoldás a párbeszédhez, a precíz kompozícióhoz vagy a színészek teljesítményének bemutatásához. A több kamerával készített statikus felvételek is tökéletesek lehetnek a jelenetek megörökítésére.


2. Pan – Pásztázó kameramozgás

Pan - Pásztázó kameramozgás

A Pan kameramozgásnál a kamera vízszintesen balra, vagy jobbra fordul. Ezt hívják másképp pásztázó kameramozgásnak is, amely többnyire videós állványfejjel valósítható meg, de kézben vagy stabilizátorral is végezhető. Ez a mozgás lehet lassú, vagy gyors is. A lassú mozgatással új információkat tárhatunk a nézők felé, míg a gyors mozgatással lendületet, dinamizmust lehet elérni. A gyors pan kameramozgás alkalmas lehet két karakter közötti váltásra is vágás nélkül.


3. Tilt – Döntött kameramozgás

Tilt - Döntött kameramozgás

A Tilt kameramozgatásnál a kamerát a függőleges tengelyen felfelé, vagy lefelé irányítják, illetve billentik. A kamera dőlésszöge arra használható, hogy egy karakter dominanciát adjon a felvételhez, vagy mint a pásztázó mozgatásnál új információkat tárjon fel a közönség elé. A kamera dőlésszögeinek használata lehetővé teszik a filmesek számára, hogy megragadják a film függőleges helyzetét a rácsodálkozás, vagy a látvány feltárására.
Steven Spielberg gyakran használja a tilt kameramozgást pl. a Jurassic Parkban, amikor először mutatja be a dinoszauruszokat. A kamera megdöntése tökéletesen megragadja a film szereplőinek érzelmeit, miközben félelmet is kelt a közönségben.


4. Push in – Behúzó kameramozgás

Push in - Behúzó kameramozgás

A behúzás röviden közelebb viszi a kamerát a témához. A Push In kameramozgatással egy adott részletre hívhatják fel a nézők figyelmét. A filmesek a karakterek felé is nyomulnak, hogy megpróbálják kikövetkeztetni, mi történik velük belül. Ez lehet reakció, gondolkodási folyamat, vagy belső konfliktus. A finom benyomások óriási hatással lehetnek arra, hogyan észleljük a karaktereket. Ezek lehetnek a hiányzó összetevők, amelyek összekötik a közönséget egy karakterrel és azzal, hogy mit is gondolnak.


5. Pull out - Kihúzó kameramozgás

Pull out - Kihúzó kameramozgás

A kamera kihúzása pontosan az ellentéte a behúzásnak. A kihúzó kameramozgatás a kamera sima mozgása, amely távolabb helyezi a videó kamerát a tárgytól. Ez a mozgás azt eredményezi, hogy a téma kisebb lesz, miközben felfedi a környezetét. A kihúzások segítségével felfedhetők a beállítások és a karakterek. Érzelmileg a kihúzó kameramozgások kiemelhetik a karakter elszigeteltségét, vagy magányát is.


6. Track – Oldalirányú kameramozgás

Track – Oldalirányú kameramozgás

Az oldalirányú kameramozgásnál a kamerát egy sínen mozgatják jobbra, balra, vagyis fizikailag mozdul el a kamera. Jelenettől függően ez a fajta felvétel nagy mennyiségű parallaxist biztosít (a testek egymáshoz viszonyított helyzetének változása eltérő irányokból nézve), ami hasznos a mélység kiszámításakor és a videókamera megoldásai során.


7. Zoom – Zoomolás

zoom kameramozgás

Bár a zoom technikailag nem a kamera mozgása, mégis mozgást hoz létre a képen belül. A nagyítások megváltoztatják a videó kamera objektívjének gyújtótávolságát, hogy vagy nagyítsák, vagy kicsinyítsék a keretben lévő téma méretét. A zoom féle „kameramozgás” talán a legismertebb a néző számára. A nagyítások viszont mesterségesnek, vagy természetellenesnek is tűnhetnek. Ezen okok miatt a zoom az egyik legjobb kameramozgás a horror és thriller típusú filmekben. Bár a zoom nem annyira elterjedt a filmekben, szándékosan használva mégis hatékony történetmesélési eszköz lehet. Ezen felül a legjobb módja lehet annak, hogy megértsük a felvétel mögött rejlő szándékot.


8. Dolly zoom

Dolly zoom kameramozgás

Az egyik legnehezebb kameramozgás a dolly zoom, amelynek talán nincs is magyar megfelelője. A dolly zoom úgy érhető el, hogy a videókamerát elmozdítjuk a témától (vagy fordítva egy témához), miközben egyidejűleg az ellenkező irányba zoomolunk. A dolly zoomnak jellegzetes és sajátos vizuális hatása van. A fantasy és horror műfajban természetfeletti erő ábrázolására is használják. A dolly zoom kameramozgatás úgymond pozitív módon is használható, azáltal, hogy a hátteret megnöveli, miközben megtartja az előtér méretét. De a dolly zoom két karakter közötti kapcsolatot is létrehozhat. Eme kameramozgás bemutatásához talán az egyik legismertebb, Cápa (1975) című filmet vegyük alapul, amikor a főszereplő először látja meg a cápát támadásban.


9. Roll – Forgó kameramozgás

Roll – Forgó kameramozgás

A roll típusú kameramozgásnál a kamerát a hosszú tengelye mentén forgatjuk. Különleges hatása miatt egy nagyon szándékos kameramozgás, amelyet csak akkor szabad használni, ha a filmesek úgymond kellemetlen érzést akarnak kiváltani a nézőkben.


10. Tracking shot – Nyomkövető kameramozgás

Tracking shot – Nyomkövető kameramozgás

A nyomkövetési felvételnél fizikailag mozgatják a kamerát, többnyire hosszabb ideig. A kamera lényegében követi a sétáló/futó karaktert, vagy témát, vagy csak egyszerűen egy adott jelenet bemutatására is használható. A nyomkövetési felvételek szinte minden mai filmben megtalálhatóak.
Érdekességképp a modern kamerastabilizáló (gimbal) rendszerekben, vagy filmes drónokban van beépített active track, amikor is egy tárgyat, vagy személyt kijelölve akárhogy forgatjuk a kamerát, az mindig a kijelölt pont felé fordul. Ezzel segítve, hogy csak egy adott pontra fókuszáljunk még akkor is, ha mozgásban levő személy gyorsabb, mint a kamera mozgatása.


11. Arc shot – Ívelt kameramozgás

Arc shot – Ívelt kameramozgás

Az ívlövés, vagy ívelt kameramozgás esetében a videókamerát keringtetik a téma körül. Az ívlövéseket általában arra használják, hogy energiát adjanak egy olyan felvételhez, amelyben a karakterek cselekményei minimálisak.


12. Boom shot – Függőleges kameramozgatás

Boom shot – Függőleges kameramozgatás

A boom shot, a kamera függőleges felfelé vagy lefelé mozgatása. Ez többnyire nem az egy helyben álló videókamera függőleges elmozdulását jelenti, hanem egy gémes állvánnyal, vagy daruval történő kameramozgást. Ezek lehetnek kis boom mozgások, amelyeket jellemzően felfedésre és karakterekre használnak. Máskor a filmkészítők nagy boom mozgásokat használnak a jelenet helyszínének bemutatására. Ezeket a felvételeket létrehozó lövéseknek is nevezik.


13. Random – Véletlenszerű kameramozgás

Random – Véletlenszerű kameramozgás

Néha a kameramozgásokat nem a karakter cselekedetei motiválják, hanem a nézők élménye. A filmesek gyakran véletlenszerű mozgást adnak a felvételhez a videó kamera úgymond rázásával egy kézi felvételen keresztül, hogy fokozzák a jelenet intenzitását. A finomabb véletlenszerű mozgással szubjektivitást teremthetnek a nézők számára. Ezt a típusú mozgatást gyakran használják olyan filmekben, amelyek igaz eseményeken alapulnak.

Képek forrásai:
www.studiobinder.com
www.robotvillage.tv


Tetszett a cikk? Kérlek, oszd meg!


Szeretnél továbbra is ingyenes cikkeket olvasni? Kérlek, támogasd a magazint!
Mi az a Patreon?

Támogatás a Patreonon

 


Cikk keresése


Kérd itt a Digitális magazinunk értesítőjét!

Iratkozz fel, ha szeretnéd elsők között olvasni a legfrissebb cikkeinket és nem szeretnél lemaradni róluk.



Kövess minket!