preloader

CGI és VFX, a digitális filmkészítés csúcsa

2022-09-16   Német János   333   127   Film, Technológia

A CGI 3D grafikai tervezés és a VFX vizuális effektek alkalmazása a digitális utómunka csúcsa

Olvasási idő: 7 perc

Mi az a CGI és VXF, avagy hogyan keveredik a valóság és a vizuális effekt a filmekben? Bemutatom a CGI múltját és jelenét néhány ikonikus filmen keresztül.

A filmkészítők régen csak a gyakorlatban alkalmazható effektekre és optikai csalódásokra támaszkodtak. Vagyis olyan dolgokkal manipulálták a néző perspektíváját, mint a kameraállás, az objektívválasztás, vagy a speciálisan felépített színpad és kellékek.

A lenti videóban a némafilm korában kiemelkedő és meghökkentő jelenetnek számító mutatványok és megoldásaik kerültek bemutatásra. Ezek között van Charlie Chaplin is. Az első ilyen manipulációt az 1920-as években kezdték el használni, vagyis már 100 évvel ezelőttre tehető az első filmes effektek készítése. Mondjuk, ha abból indulunk ki, hogy az első mozgófilm vetítést 1895-ben tartották a Lumière fivérek Párizsban, akkor a mai filmek vizuális effektjeihez tartó lépcső nem volt egyszerű. Szintén csak érdekesség, hogy film korszakában a hang, csak 1922-ben jelent meg, amikor három német mérnök (Hans Vogt, Joseph Massolle, Benedict Engel) Berlinben levetítette az első hangosfilmjét.

Különbséget kell tennünk a CGI és VFX különböző területei között, illetve az élőszereplős és a szoftveres digitális utómunka között. Többször összetévesztik a VFX-et és a CGI-t, pedig nem ugyanazok. A gyakorlatban a VFX kiegészítő effekteket takar, mint pl. a kaszkadőr kábelek eltávolítását és a hó, vagy eső hozzáadását a már meglévő élő képhez. A CGI viszont számítógépes grafikát használ a tárgy teljes létrehozásához a nulláról felépítve. A digitális utómunka, pontosabban a VFX, vagy CGI használata a filmgyártás legnagyobb és leghosszabb feladata.

A CGI, teljes nevén Computer-Generated Imagery, magyarul "számítógépen létrehozott kép", a film és egyéb vizuális média készítése során alkalmazott számítógépes grafika elterjedt elnevezése, amely általában 3D-s számítógépes grafikát takar. – Forrás: Wikipédia
A VFX, vagy Visual Effects, magyarul "vizuális effektus" az a folyamat, amelynek során a képalkotás, vagy manipuláció a filmkészítésben és a videógyártásban készült élőszereplős felvétel kontextusán kívül történik. – Forrás: Wikipédia

A VFX jellemzői

  • Bármilyen karaktert, tárgyat, vagy környezet létre lehet hozni, amit az élő felvétel során nehéz, vagy egyáltalán nem lehetett volna megalkotni.
  • A VFX Vonzóbbá és lenyűgözőbbé teszi a videókat.
  • A speciális effektusok használata növeli a közönségmegtartást.
  • A VFX használatához elengedhetetlen az időzítés, hiszen pontosan tudni kell, hogy mikor jön létre az adott effekt.
  • A VFX költségesebb lehet a CGI-hez képest, hiszen szinte minden effektet az adott filmre kell szabni.
  • Időigényes folyamat, amelyhez szakemberek szükségesek.

A CGI jellemzői

  • Abban segít, hogy jobb megjelenést biztosítson a karaktereknek bármely filmben.
  • A CGI különböző területek kiszolgálására is szolgálhat, mint az AR (kiterjesztett valóság), vagy a VR (virtuális valóság).
  • Hozzájárul a jobb vizuális élmény biztosításához és növeli a márka hitelességét.
  • A CGI esetében az időzítés nem játszik szerepet, hiszen teljesen egyedit alkotnak, így erre nem feltétlen figyelnek a felvétel során.
  • Az elkészített 3D modellek bármikor és bárhova felhasználhatóak, nem kell újra megalkotni őket.
  • A 3D modellek elkészítéséhez szükséges szoftverek költségesek és jóval több idő kell a modellezés megtanulásához és az elkészítéshez, mint a VFX esetében.

Hogy ne vesszünk bele ennyire a fogalmakba, könnyű szemléltetni a különbséget. Az alábbi képen Marvel jelenetek láthatóak, melyet nagy stúdiókban vettek fel. A zöld háttér és a zölden eltakart tárgyak, testek helyére számítógéppel megalkotott grafikát, mozgó animációt helyeznek. Némely karaktert pedig teljesen újraformáznak, mint pl. Hulk karaktere esetében, amely már CGI. A Bosszúállók film esetében a VFX és a CGI egyaránt szerepet játszott.

CGI és VFX - 3D modellek és vizuális effektek használata a Marvel filmekben CGI és VFX - 3D modellek és vizuális effektek használata a Bosszúállok filmben

Képek forrása: www.buzzfeed.com

A virtuális tervezéssel előnézeteket tudnak létrehozni, hogy miként fog kinézni a CGI karakter a színészekkel való interakció során. Ez megkönnyíti a színészek számára, hogy kiváló teljesítményt nyújtsanak az adott jelenetekben. Azért azt érdemes tisztázni, hogy ahol ma tart a számítógépes grafikai tervezés, az egy elképesztő technológiai fejlődés.


A CGI fejlődési szakasza a filmekben

George Lucas 1977-es Star Wars filmje volt az első, amely CGI-t alkalmazott. Ez a kasszasiker alapozta meg a 80-as évek olyan ikonikus filmjeit is, mint a Superman, Preadator, ET, Alien. Ezt követi a következő nagyobb ugrás az 1991-es Terminátor 2. film. Ha emlékszel rá, a jövőből jött robot (nem Schwarzenegger) egy folyékony fém karakter volt, amely bármilyen formát fel tudott venni.

Az 1995-ös Jurassic Park volt egy olyan lépcső, amely örökre megváltoztatta a nézőközönség elvárásait. A film a valós dinoszaurusz modelleket ötvözte a CGI által kreált dinoszauruszokkal. Amikor egy dinoszauruszfej közeli felvételére volt szükség, akkor egy dinoszaurusz modellt használtak. Ha messzibb felvételekre volt szükség, ahol nem látszódik az apró részlet, akkor a dinoszauruszok CGI változatait használhatták, és mindez rendkívül valósághű megjelenést biztosított.

Nagy kedvencem, az 1999-es Matrix. Keanu Reaves-ről fotókat készítettek 360 fokos kamera segítségével. Ez az ikonikus és hibátlanul kivitelezett sorozat minden eddiginél jobban elmosta a határt a valóság és a filmkészítési trükkök között.

A CGI számítógépes grafika alkotta az Avatar film nagy részét

10 év telt el és James Cameron felemelte a CGI mércét a 2009-ben megjelent Avatar filmjével. Az Avatar a 3D motion capture (digitális mozgásrögzítés) és a CGI lélegzetelállító keveréke. Rendkívül részletes arctérképezési technológiát alkalmaztak olyan kamerák segítségével, amelyek a legkisebb mozgást is észlelték az arckifejezésekben. Ezután az adatokat betáplálták a számítógép által generált karaktermodellekbe. Az Avatar 60%-ban CGI megoldást használt, amely még nem fordult elő az előző filmekben, hiszen eddig a pontig csak kiegészítésként éltek eme technológiával. Az Avatar akkor minden idők legtöbb bevételt hozó filmje lett. Az Avatar 2. része 2022. decemberében debütál, a 3. része pedig 2024. decemberére várható. Előbbi víz alatti jeleneteket fog tartalmazni és az új technológia beharangozója alapján biztosan tátva fog maradni a szánk.

Természetesen még számtalan filmet fel lehetne említeni, ahol VFX (pl. King Kong, Tron, Doctor Strange), vagy CGI (pl. Rango, Jégvarázs, A majmok bolygója) képalkotást alkalmaztak, de a felsorolt filmek voltak eme technológia mérföldkövei.


Nem minden esetben jó a CGI?!

Bárhol lehetne CGI-t alkalmazni? Fogalmazzunk úgy, hogy a CGI bizonyos esetben káros a filmkészítés folyamatára.

Egyszerű példaként, amikor a filmes produkciók kizárólag a CGI-re támaszkodnak olyan problémák megoldásában, amelyekre vagy nincs idejük, vagy utólag helyezik rá a képre, vagy nem akarják megépíteni, illetve felépíteni az adott jelenetet. Itt nem csak pénzspórolásról van szó, mert lehet olcsóbb egy 3D vizuális jelenet számítógépen elkészítve, mint a valós forgatás. Arra célzok, hogy ezen esetben irreális megoldást kaphat a néző, ha nem tudják pontosan lemodellezni az adott tárgyat, karaktert, helyszínt.

Ha van több akciódíszlet, amelyek rengeteg VFX munkát igényel, akkor ezek a jelenetek a VFX stúdió költségvetésének és prioritásainak nagy részét kiteszik. Ma már nem nehéz elkészíteni egy green box felvételt. A probléma az, hogy pontosan tudni kell előre hogy pl. hogyan világítsák meg az adott színészt. Hiába vágják ki és helyezik egy teljesen más környezetbe a karaktert, ha az fények helytelen használata miatt nem illik bele. És ezt bizony még a legnagyobb hollywoodi technikával sem lehet kijavítani, legfeljebb finomítani. Ezért is kell előre alaposan tervezni, ami végett a VFX vezető nem csak előkészületekben, de a forgatás alatt is jelen van.

A produkciók gyakran úgy kalkulálnak, hogy az utómunkálatok során fogják alkalmazni a CGI elemeket anélkül, hogy tényleges elképzelésük lenne arról, mit fognak hozzáadni a forgatás, vagy az előgyártás során, amely így elég ingoványos terep. Azonban a CGI és az utómunkálatok önmagukban nem képesek megjavítani az elvágott történetszálat, vagy cselekménypontot.

Tömegesen tolja ki filmjeit a Marvel, a DC, vagy a Disney és ez bizony káros lehet a végeredményre. Nemrég megjelent egy cikk, hogy a Marvel VFX stúdiójára mekkora nyomás nehezedik, mert folyamatosan túlóráznak a szakemberek, hogy a rövid határidőket tartani tudják. Ez pedig minőségromlást eredményez. Mindez alátámasztja, hogy többet akar a Marvel produkció, mint amit elbírnának.

A CGI és VFX digitális utómunka rossz hatással volt a Macskák filmre

Kép forrása: www.movies.mxdwn.com

A rossz minőségre egy jó példa a fenti képen látható 2019-es Macskák című fantasy-musical (Amblin Entertainment), amelynek annyira rosszul sikerültek a digitális utómunkálati, hogy visszahívták további fejlesztésre.


A CGI és VFX jövője, avagy lehet-e még fokozni

A filmstúdiók igyekeznek egyre hatékonyabbá válni és új technológiákat alkalmazni. Ilyen újítás a valós időben vetített LED videófal is, amely a közelmúltban került előtérbe, angol nevén StageCraft. Ennek segítségével green box nélkül bármilyen hátteret a tárgy, vagy a szereplő mögé lehet varázsolni.

StageCraft, valós időben vetített LED videófal

Kép forrása: www.ilm.com

A fenti kép azt a benyomást kelti, mint ha egy hangár ajtajában lennénk és egy sci-fi űrhajó lenne előttünk, de a valóság a fent említett StageCraft LED videófal, amely elé fel van építve az űrhajó alja, amiből kisétál a színész. Az utómunkával történő végeredmény fenomenális.

A legújabb filmek, mint pl. a 2022-es Batman vagy a 2021-es Dűne úttörő szerepet töltenek be és megmutatják nekünk, mi lehetséges eme új videófalas technológiával, amely egyre inkább hozzáférhetővé válik a közepes költségvetéssel dolgozó filmesek számára is.

A CGI hosszú utat tett meg az 1970-es évekbeli megalakulása óta. Végig kísérhettük a lépcsőit a fent is említett filmeken keresztül, amely megváltoztatták a lehetséges elképzeléseket, miközben világszerte szórakoztatják a közönséget, akiknek egyre nagyobb az elvárása a filmek terén.


Tetszett a cikk? Kérlek, oszd meg!


Szeretnél továbbra is ingyenes cikkeket olvasni? Kérlek, támogasd a magazint!
Mi az a Patreon?

Támogatás a Patreonon

 


Cikk keresése


Kérd itt a Digitális magazinunk értesítőjét!

Iratkozz fel, ha szeretnéd elsők között olvasni a legfrissebb cikkeinket és nem szeretnél lemaradni róluk.



Kövess minket!