2021-10-06 Német János 1.225 429 Facebook, Instagram
4:57 perc
2021. október 4-én este több mint 6 óra hosszára leállt a Facebook, Instagram, Messenger és a WhatsApp. Edward Snowden (aki nyilvánosságra hozott szigorúan titkos NSA dokumentumokat) csak ennyit írt a Twitteren:
A Facebook és az Instagram titokzatosan offline állapotba kerül, és egy ragyogó napra a világ egészségesebb hellyé válik.
Ilyen méretű Facebook leállás még nem történt, a legutolsó is 2019-ben, de akkor is csak 1 órára. Pontosabban 2008-ban egy teljes napra leállt a platform, de akkor még "csak" 150 millió felhasználóval rendelkeztek és még nem voltak a tőzsdén. Viszont a mostani leállással a vállalat ~6 milliárd dollár veszteséget produkált.
Hálózati konfiguráció beállítás okozta a leállást, vagyis a hackertámadást kizárták. Utóbbit én sem gondolnám, hiszen egy ekkora vállalat ilyen sebezhetőséget nem engedhet meg magának. Eme ballépésük olyan mértékű volt, hogy a mérnökök helyben nem tudták megoldani a problémát, így el kellett menniük a Facebook kaliforniai szerverközpontjába.
A nagyobb gond inkább az, hogy ezzel együtt minden leállt, ami a Facebook fiókokhoz köthető. Gondolok itt olyan weboldalakra és appokra, amelyeknél ilyen belépés is integrálva van. Ezen felül a Facebook dolgozók egy része sem tudta elhagyni az irodát, mert nem működtek a biztonsági, illetve beléptető rendszerek sem, melyek ugye szintúgy a saját szervereikről futnak.
Amikor azt gondolod stabil a jelenléted, kiderül, hogy bármikor, bármi megtörténhet.
Nem véletlen szoktam mondani más szakértői társaimmal együtt, hogy nem szabad a céges kommunikációt és a marketinget csak a Facebookra alapozni, hanem más csatornákat is használni kell vele párhuzamosan. Főként egy saját hiteles e-mail adatbázisra gondolok (ami ugye az adott cég tulajdona és mindig bombabiztos), nem feltétlenül más social media felületre.
De mi lenne akkor, ha több napra kiesne a Facebook. Ilyen biztosan nem történhet, gondolhatnák többen. Eme nagy kiesésre sem gondolt senki, mégis bekövetkezett. Ez az eset talán felnyitotta pár cég szemét, hogy ki vannak szolgáltatva egy harmadik félnek. Márpedig egy cég jövője nem függhet a Facebooktól.
Frances Haugen, aki két évig dolgozott a Facebook tartalom-ellenőrző csapatában belső dokumentumokat szivárogtatott ki a Wall Street Journalnek először álnéven, majd vállalta az arcát és minap interjút adott a CBS 60 Minutes című hírműsorának.
Elmondása és bizonyítékai szerint egy idő után rájött, hogy a Facebooknál a profité a főszerep.
Összeférhetetlenség alakult ki aközött, hogy mi szolgálja a közjót, és mi a Facebook érdekeit. A Facebook pedig folyamatosan a saját érdekeit szem előt tartva, a még nagyobb bevételek érdekében hoz döntéseket.
Ez nem meglepő, hiszen minden üzleti modellnél a bevétel van a középpontban, amit nem is érdemes vitatni. A káros tartalmakat visszaszorítani nem egyszerű, mert mi számít annak. Többször az egyén sem tudja megmondani mi az átverés (a megtévesztő oldalakról és tartalmakról írtam anno cikket). Tény, hogy van szerepe a platformnak abban, hogy szétszakíthatja a társadalmakat és erőszakot szüljön. De valójában ezt így önmagában nem lehet kijelenteni.
Az USA 2020-as politikai választásainál kiderült, hogy a Facebook tudja kezelni a problémákat, amikor a hírfolyamon szándékosan háttérbe szorította a politikai tartalmakat.
De a Facebook felismerte, hogy ha biztonságosabbá teszik az algoritmust, akkor az emberek kevesebb időt töltenek majd az oldalon, így kevesebb hirdetésre kattintanak, vagyis a cég kevesebb bevételhez jut.
A Facebook algoritmusa folyamatosan változik. Nem csak külső nyomásra, hanem főként a felhasználók igényei alapjá. Az igényt ugye nem kell felmérni, hiszen mindent tudnak a platform felhasználóiról. Finomítani mindig lehet, de tökéletes megoldást nem fognak alkotni. A 2018-as nagy algoritmusváltással a céljuk az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz az ismerősöket. Viszont ezzel szemben a megosztó tartalmak és álhírek kerültek előtérbe. A pandémia is bebizonyította, hogy nem tudják megfékezni a hamis információk terjedését.
A másik nagy probléma, hogy a Facebookot tekintik az egyetlen közösségi médiának és sokan őket azonosítják a kizárólagos felelősnek mindenért. Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy saját orosz internetet kell létrehozni, mert a Facebook leállt és nem függhetnek tőlük. Tehát egyesek magát az internetet is a Facebookkal azonosítják. Vagy összeesküvés elméletet gyártanak, mint Varga Judit igazságügy-miniszter, aki szerint érdekes, hogy pont akkor állt le a Facebook, mikor ő konferenciát tartott a digitalizációról. Mindkettő vicces, mert értelmiségi emberek ilyet hogyan állíthatnak. Mindezt politika semlegesen írom (egyáltalán nem politizálok), csak tényeket közölve, hogy itt tartunk, amikor felsővezetők is el vannak tájolva.
De visszatérve mindannyian beláthatjuk, hogy a közösségi médiának igenis vannak káros hatásai. De én azt vallom, hogy nem csak a Facebook hibás, hanem az emberek teszik olyanná, amilyen valójában. Vagyis ha nem használnák, akkor más felületet keresnének. Szerinted létezhet olyan közösségi csatorna, aminek egy idő után ne lenne káros hatása? A válasz, nem. De ez nem egy pár mondatban megfogalmazható válasz, hiszen sokkal összetettebb pszichés oldalról kellene megközelíteni, amihez a technológia nyit teret.
Minden harmadik kamasz lánynál rontjuk a fennálló testképzavaraikat.
A Facebook 2019 óta vizsgálja, hogy milyen hatással van a Facebook és Instagram a fiatalokra és a mentális egészségükre. Nem meglepően azon eredmény született, hogy az Instagramnak káros hatásai vannak. Viszont azt érdemes tisztázni, hogy az algoritmus senkit nem fog negatívan/pozitívan előtérbe helyezni másokkal szemben, mert ő más bőrszínű, meleg, vagy éppen kövér. A reakciókat vizsgálja és a népszerű tartalmakat. Sajnos az emberek rosszindulatúak és minden arra vezethető vissza, hogy a közösségi térben élik ki magukat.
Sok gondolatom van, de erről napokig tudnánk beszélni, ahol online marketingesek, pszichológusok, technológiai-, kommunikációs- és egyéb szakértők osztanák meg a véleményüket a közösségi média felhasználókra gyakorolt hatásairól és azok változásairól.
Baromi nehéz ezt összefogni, mert akkor már arról is kellene beszélni, hogy a gyerekeinknek milyen digitális nevelést adunk. Szóval hibáztassuk a közösségi médiát, miközben a pár éves gyerek kezébe nyomják a telefont és a tabletet, mert az olyan cuki. Majd hamar megtalálja azon tartalmakat az interneten, amiket még nem kellene látnia. Ki a felelős: a szülő, az iskola? Konkrétan senki nem foglalkozik ezzel a témával, mert az én korosztályom nem ebbe nőtt bele, hiszen 18 éves voltam, mikor először volt internetünk. Erre nincs edukáció, pedig innen kellene kiindulni.
Eme cikkemben sok problémát és kérdést felvetek, mert folyamatosan kell és muszáj erről beszélni, nem csak gyerekeknek, de mindenkinek. A megoldás és a válasz sosem lesz egyszerű, mert mindig a profité lesz a főszerep.
© 2020-2024 NETEN A VIDEÓM - Szeged | | Társoldalaink: OMWINGS.hu - OMKIKEPZES.hu
